2009.10.09.

Kicsi kis rőzselángok.Hamvadnak és lángra kapnak.Bennem és körülöttem. Mondd meg Te, mitől van! Szólj, vagy ne is,most inkább hallgass!
Tárd ki a kezed és ölelj át. Engedd,hogy befefúrjam magam a jóillatú válladba.
Nem kapok levegőt.
Messziről jöttél, messziről jöttem,de most itt vagyunk és megszünik körülöttünk a világ.
Mennyit vártam erre a pillanatra! Nem tudom meddig tart, egy perc lesz csupán,vagy az örökkévaló, de nem számít.Már régen nem keresem a miértekre a választ. Mert ami számít, az itt, és a most.
A sorsom vagy ,és a sorsod vagyok!

Szerző: mesepatak  2010.02.08. 21:10 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesepatakocskatortous.blog.hu/api/trackback/id/tr126026682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása