2009.10.09.

Kicsi kis rőzselángok.Hamvadnak és lángra kapnak.Bennem és körülöttem. Mondd meg Te, mitől van! Szólj, vagy ne is,most inkább hallgass!
Tárd ki a kezed és ölelj át. Engedd,hogy befefúrjam magam a jóillatú válladba.
Nem kapok levegőt.
Messziről jöttél, messziről jöttem,de most itt vagyunk és megszünik körülöttünk a világ.
Mennyit vártam erre a pillanatra! Nem tudom meddig tart, egy perc lesz csupán,vagy az örökkévaló, de nem számít.Már régen nem keresem a miértekre a választ. Mert ami számít, az itt, és a most.
A sorsom vagy ,és a sorsod vagyok!