Keresem, kutatom, kémlelem én,
Felettem derűsen kéklik az ég.
Alattam muzsikál, mesél a táj,
Repülő lócám a magasban száll.

Lenézek, várva egy apró jelet,
Alant a Mesepatak integet.
Várom, hogy halk sóhaj jöjjön felém:
Vigyél magaddal, te légi vitéz!

Egyedül unalom az utazás,
Szállj velem, méltó a megbízatás.
Tenger tajtékban már a nagy hajó,
Tündér keresésre megyünk, de jó!

A fedélzeten, ha majd landolunk,
Veszély is vár ránk, míg kalandozunk.
Öröm is ér bennünk utunk során,
Happy end is jön, sok kudarc után.

Ékeljük be jól szekercénk nyelét,
Vizsgázzunk jelesre mentés terén.
Mentsük meg végre a jó tündérünk,
Járja öröm át, újra a szívünk.

Szerző: mesepatak  2011.11.08. 18:39 5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesepatakocskatortous.blog.hu/api/trackback/id/tr726026619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

skyppy 2011.11.08. 19:46:07

:-)) ez nagyon tetszik....:-))) kalandra fel:-)))

skyppy 2011.11.08. 19:56:22

amúgy hány személyes ez a repülő masina..van egy pár kóbor tündér 2-3....esetleg mindet elrepíteni a hajóig....:-)

joe bácsi 2011.11.08. 20:24:05

Pótülésekkel növelhető a befogadóképesség ... a tündérek pillesúlyúak, ezért a masina teljesítményt alig, alig kell turbózni. :-)

skyppy 2011.11.09. 05:06:51

Másnak sem jelennek meg a bejegyzések olvasásra? Vagy csak nekem nem?....

joe bácsi 2011.11.09. 18:11:39

Az este nekem sem jelentek meg a bejegyzések, de most igen.
süti beállítások módosítása