Az aranyhal és békakirályfi jó barátok voltak.
Együtt ütötték el az időt, arra várva, hogy velük is megtörténjen az amit a többiekről olvastak a családi legendáriumban és a mesékben, vagyis a csoda.
Naphosszat a nagy kerek kövön ült a béka királyfi, és mellette úszkált az aranyhal.

Beszélgettek, nevetgéltek, néha fogócskáztak a vízben, de a királyfi sietett vissza a kövére, nehogy elszalassza a királylányt, hiszen akkor élete végéig béka
marad, és soha nem kerül be a nagy családi könyvbe sem.
Borzasztóan szeretett volna már ott feszíteni ő is a többi királyfivá változott testvér között, de bizony ez eddig csak álom maradt.

Az aranyhalnak nem voltak ambíciói, ő pontosan megelégedett azzal, hogy bárkinek tud 3 kívánságot teljesíteni, de csak, és szigorúan olyat, ami nem okoz másnak fájdalmat, vagy kárt.
Ő tehát nem aggódot, nem idegeskedett, hiszen tudta, hogy előbb utóbb valaki kifogja és akkor - ha meg nem eszi és elengdi - teljesti amit kér.
Nyugtatgatta ideges barátját és nevetgélt annak aggodalmán.
- De hát téged így is szeretnek. - mondta neki.
- Ugyan, ki szeretne egy békát, mégha kornás feje is van? - mordult rá amaz.
- Látom rossz a kedved, akarod, hogy néma legyek?
- Nem, beszélgess csak velem, mert te vagy az egyetlen barátom, aki nem csak kérdez, hanem meg is várja a választ - ütött meg békülékenyebb hangot a béka.

Aztán hirtelen izgatott lett.
Feszengeni kezdett a kövön, igazgatta a koronát a fején kidüllesztette a mellkasát, és a szemeit, izgett - mozgott.
- Naaa, mi történt? - kérdezte az aranyhal.
- Psszt!!! maradj csöndben, de ne menj el, mert ott jön a szépséges királylány és szeretném, ha szemtanúja lennél a csodálatos átváltozásomnak - súgta a béka, és lélegzetvisszafojtva várta a királykisasszonyt.

Jött is sebesen a szépséges leány, ruháján csak úgy szikrázott a napfény, karcsú és gyönyörű volt.
A békakirályfi be is hunyta a szemét - mert így olvasta a könyvben otthon,hogy a királylány felkapja és megcsókolja, ahjjj de nagyon várta ezt a pillantot már - csókra csücsörítette a száját és várt.
De nem történt semmi.
Pedig a királylány ott volt a patakparton ezt jól hallotta, és azt is, valakit puszilgat.
Gyorsan kinyitott a szemét, és akkor látta, hogy bizony a legjobb barátját, csókolgatja.
Az aranyhal csak tátogott, levegőt sem kapott ettől a váratlan inzultustól, és esdekelve nézett a barátjára.
- Most mit csináljak? Mond meg? Sose gondoltam volna, hogy vaksi a királylány - szólt elfúló hangon.
A békakirályfi már csak legyintett lemondóan, és azt mondta;
- Teljesítsd a 3 kívánságát, de az egyik feltétlenül egy szemüveg legyen.

Szerző: mesepatak  2012.09.23. 11:40 4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesepatakocskatortous.blog.hu/api/trackback/id/tr26026599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

catyst* 2012.09.25. 16:45:31

kontaktlencse :P :)))

joe bácsi 2012.09.25. 21:12:40

Ennyire nem lehet vaksi egy királylány, hisz a varangy majdnem kibökte a szemét. :-) :-) :-)))

2012.10.02. 19:06:28

ez jó :) tetszik :)
süti beállítások módosítása